Edda Muvek - Az enyém is volt

Léket kapott közös ügyünk,
Keményen alánk vágott a sors.
Békében elválni, ez is valami,
Élet a végére ennyit hagyott.
EDDÁS társak emlékeztek,
Küzdöttünk mi eleget,
Bárhol vagytok, azt kívánom:
Óvjon az Ég titeket.

Őrült roham a zárt osztályon,
Föl vagy le? Ki dönti el?
Együtt rohantunk idáig,
Ki eddig köszönt, ma nem ismer.
Ha hagyom - persze, ha hagyom -,
A rágalom meglenne most vastagon,
De vágyom, sõt akarom az újat,
Hogy a tegnap után más legyen a holnap!


Az enyém is volt, és meg néhány arcé,
Azok az évek úgy 80 körül.
Gyönyörű évek! Tisztán látok mindent,
Érzem, hogy veletek újra sikerül!