Fejed fölött múlnak el az évek,
Nem tudod mi lesz még belőled,
Apád szavai mind lekoptak rólad,
Érzed, nem szeretnek, átnéznek rajtad.
A keresztútig mindennap eljutsz,
Senki nem vár, nem jön eléd.
Haza mennél, de nem kérnek belőled,
Azt üzenik, maradj ott, hol eddig lehettél.
Ref.:
Csak menj, sok hosszú év vár rád,
Sorsunk egybeforrt, menj, vidd tovább!
A hajnal ágyat bont neked,
Megpihen rajta kemény fémszíved.